A Magyar Szó első száma 1944. december 24-én jelent meg Szabad Vajdaság címmel, a Slobodna Vojvodina című szerb nyelvű lap fordításaként, élén Kek Zsigmond egykori szabadkai református lelkipásztorral és alapítótársaival, Gál László íróval, Lévay Endre íróval, publicistával és Majtényi Mihály íróval, majd 1945. szeptember 27-én vette fel a Magyar Szó nevet. 1951-ben megalakult a Magyar Szó Lapkiadó Vállalat, 1957-ben pedig a szerkesztőség és a kiadóház beköltözött mai újvidéki székházába, a Vojvoda Mišić utca 1. szám alatt található óriási épületbe, ahol minden adott volt a színvonalas lapkészítéshez. Az 1955 és 1975 közötti húsz évet tartják a lap aranykorának, hiszen akkoriban potenciális olvasótábor tekintetében az egész Jugoszláviában a legolvasottabb napilapnak számított. Az átlagpéldányszám 1964-ben érte a csúcsot, 36 700 volt, a vasárnapi szám átlaga megközelítette a 66 ezret, a hétköznapi átlag pedig 30 ezer körül mozgott. A kilencvenes évek polgárháborús időszaka és az 1999-es NATO-légiháború azonban igencsak rányomta a bélyegét a lap mindennapjaira, a nehéz gazdasági helyzet, a létbizonytalanság és a kilátástalanság a vállalat dolgozóit is elérte. Volt olyan időszak, amikor egyáltalán nem jelent meg a napilap, illetve olyan is, amikor csupán egy vagy két oldal terjedelemben jutott el az olvasókhoz. A nehézségek közepette 1999-ben elindult a Magyar Szó Online kiadása, amelyet mind nagyobb népszerűség övezett a vajdasági magyar médiafogyasztók körében. A kétezres évek elején aztán normalizálódni kezdett a helyzet, 2004-ben a Magyar Nemzeti Tanács vált a Magyar Szó alapítójává, ami szavatolta a vállalat stabil működéséhez szükséges feltételeket. Az online kiadás igyekezett folyamatosan lépést tartani a legújabb trendekkel, felismerve és kiaknázva azokat a lehetőségeket, amelyeket az online tér kínál a médiafogyasztók számára, mindeközben azonban egyetlen pillanatra sem feledkezve meg a nyomtatott sajtó fennmaradásáért folytatott küzdelem fontosságáról. Napjainkban a gyors, hiteles és pontos tájékoztatás mellett ez az egyensúlyteremtés határozza meg a Magyar Szó Lapkiadó Kft. dolgozóinak munkáját, akik a mindennapok során – kimondva-kimondatlanul – arra törekednek, hogy értéket közvetítsenek és közben értéket is teremtsenek. Ezt a célt szolgálják kiadványaik, az online térben megvalósuló projektumaik, különféle rendezvényeik és egyéb tevékenységeik is.
Egyéb kiadványok
A Magyar Szó az elmúlt évek során nagy figyelmet szentelt annak, hogy nap mint nap minél sokrétűbb és szerteágazóbb tartalmakkal ajándékozza meg olvasóit. Ezt a célt szolgálják a lap tematikus mellékletei, amelyek között mindenki találhat kedvére valót. Hétfőnként jelenik meg a Sportvilág című, sporttal kapcsolatos témákat feldolgozó és az Üveggolyó című, oktatási kérdésekkel foglalkozó melléklet, keddenként lát napvilágot a Magvető mezőgazdasági melléklet, szerdánként felváltva a Képes Ifjúság ifjúsági lap és a Filkó rejtvényújság, csütörtökönként a Tarka Világ című RTV-melléklet, péntekenként a Gyógykalauz című egészségügyi melléklet, szombatonként pedig a Hétvége riportmelléklet és a Kilátó irodalmi-művészeti melléklet.
Ifjúsági és gyermekmagazinok
A Magyar Szó lapcsalád nemcsak a felnőttek számára kínál olvasnivalót, hanem a gyermekeknek és a fiataloknak is. A legkisebbeknek a havonta megjelenő Mézeskalács gyermeklap, az általános iskolásoknak a hetente megjelenő Jó Pajtás, a középiskolásoknak pedig a kéthetente megjelenő Képes Ifjúság biztosítja a korosztályuknak megfelelő olvasmányélményeket. A Jó Pajtás elődje a Pionírújság volt, amelynek első száma 1947. január elsején jelent meg, a Mézeskalács 1953 májusától a Pionírújság mellékleteként, 1954 októberétől pedig önálló lapként került a kis olvasók elé. A korábbi Pionírújság 1958-ban vette fel a Jó Pajtás nevet, és az elkövetkező időszakban mind fontosabb szerepet játszott a vajdasági magyar általános iskolás gyermekek életében, hiszen amellett, hogy rendszeresen tájékoztatta célközönségét az őket érintő legfontosabb kérdésekről, számos, ma már nagy hagyományokra visszatekintő közösségi rendezvényt is életre hívott, amiért az évek során több rangos elismerésben részesült. A kilencvenes évek nehézségeinek átvészelését követően 1998-ban az interneten is olvashatóvá vált. A Képes Ifjúság a második világháború végén, 1945-ben indult a szerb nyelvű Glas Omladine című lap fordításaként, Ifjúság Szava címmel. 1951-től Ifjúságként jelent meg, 1967-ben pedig felvette a Képes Ifjúság nevet. 2005-ben vált a Magyar Szó mellékletévé, jelenleg a tanév során kéthetente szerdánként jut el az olvasóihoz. A lap feladata kezdetben az ifjúság tájékoztatása és szórakoztatása volt, szépirodalmi szövegeivel és kritikáival pedig a felnövekvő generáció ízlését kívánta alakítani. Ma a Képes Ifjúság a vajdasági magyar fiatalokat és mindennapjaikat igyekszik bemutatni, lehetőséget adva a tehetségek kibontakozására, a művészetek kevésbé ismert oldalának megmutatására. A lap munkatársainak fókuszában a középiskolások és az egyetemisták állnak.
Kiadói program
A Magyar Szó Lapkiadó Kft. egyik legfontosabb kiadványa a Naptár, amelynek első száma 1945-ben jelent meg, és bár az elmúlt évtizedek alatt voltak olyan időszakok, amikor szünetelt, 2013 óta újra minden évben napvilágot lát a Magyar Szó olvasói körében igen népszerű kiadvány, amelyet napjainkban is a legnagyobb példányszámban eladott vajdasági magyar könyvként tartanak számon. Az elmúlt évek során jobbára fontos vállalásaik eredményeképpen születtek meg kiadványaik, mint például a szórványtelepülések mindennapjait bemutató Szórványlétben I. és II., az 1956-os magyar forradalom évfordulója alkalmából napvilágot látott Menedékben, valamint a trianoni békeszerződéshez kapcsolódó vajdasági történéseket tárgyaló Zúgtak a harangok – Trianon 100 című kiadvány. Kiemelt fontosságú vállalás volt a Mi a magyar most, Vajdaságban? című, díszdobozban megjelent ötkötetes kiadvány, amely a nemzeti összetartozás éve alkalmából látott napvilágot, továbbá a Magyar Szó jubileumainak emléket állító kiadványok, mint a 70. évfordulóra megjelent Hét évtized, a 75. évforduló alkalmából kiadott Mérföldkövek – Hetvenöt év, hetvenöt írás és a 80. évfordulóra készült Nyolc évtized, illetve 80 év, 80 írás, 80 szerző című kötet. Mindemellett az elmúlt évek során olyan különlegességek is gazdagították a vállalat kiadói tevékenységét, mint például Adamović Erzsébet Adorján, szeretlek!, Czékos Borisz Járom az utam – Európa I. és II., Gergely József Amit a galamb összehordott, Mihályi Katalin és Máriás Endre Keverem, kavarom…, Máriás Endre Terasz és Tóth László Szélcsengő című könyve vagy a Tigrislélek című válogatáskötet.
